OKTATÁS-ISKOLA
Az eddig legrégibbnek tűnő adatok arról, hogy mikortól létezik szervezett oktatás Csíkszentdomokoson, a Csíki Székely Múzeum Könyvtára (az egykori Csíksomlyói Ferences Állomány tulajdona) egyik könyvének bejegyzése szolgáltatja.(Muckenhaup E. 1992.4)
Ezt a vallástörténeti könyvet 1548-ban adták ki Antwerpenben, Eusebius Pomphilius és Bufimus munkáit tartalmazza, fatáblás, vaknyomásos, barna bőrkötésben. Egy német műhelyben készült reneszánsz stílusban. E kiadvány második lapján a következő beírás és évszám található NICOLAE ZEN DAMOKOSY 1597 SENIOR RECTORU.
Tehát őt, Miklós deákot tekinthetjük a szentdomokosi iskola első ismert tanítójának. Talán ő volt a felcsíki tanítóság rangidős tagja, amire a “senior Rectoru” utal. Az ő szentdomokosi jelenlétére utal a gyulafehérvári Batthyaneum püspöki tulajdonban levő XVI. századból származó Gradualeben levő egyik bejegyzés is: “1612-ben corifealt... az Istenben elnyugodott Ewregh Miklós Deák hozván Magyarországról.” Ez a Miklós deák azonos Nocolaus Zen Damokosy-val, aki a Gradualet, a zenei pergamenkódexet – Magyarországról hozta Szentdomokosra. A kódex még 1758-ban is Domokoson volt, ezután kellett leadni a püspöki könyvtárnak. Ebben a Gradualeban találhatók a következő adatok a csíkszentdomokosi oktatásról: 1622-ben az egyik bejegyzés szerint “Stephanus Hary (?) de Maros Szék liberus iuvenis…pu(1)sator tum fui in Szent Domokos in anno Domini
1667-1669 között Szentmihályi Barla János tanít a faluban. Ugyanakkor harangszó és segédtanító Szentdomokosi Péter, aki bejegyzi a könyvbe: “Dum fui componator in Szent Domokos in anno
1700-ban az iskolamester Lakatos Tamás, akinek 1711-12-ben is van bejegyzése “Thomae Lakatos, alias Literati”.
Ezek a tanítók és segédtanítók a falu írástudói is voltak egyben, ők örökítették meg bejegyzéseikkel a fontosabb eseményeket is. Az egyházközség fizette őket, anyagi juttatásokat a lakosságtól is kaptak.
A későbbi évek tanítói az anyakönyvi bejegyzésekből ismerhetők, névsoruk nem teljes:
1743- Andreas – Ludi Magister
1746 – Andreas Ferenczi – cantor
1755 – Ioan Györffi
1759 – Ioan Györffi – Instructor
1769 – Karda Mihály – Ludi Magister
1770 - Petrus Darvas – Instructor
1776 – Albertus Ványolos – Componator
1777 – Ioannes Hozo, Ioannes Barabás – Componator
1809 – Stephanus Kedves – Instruktor
1814 – Martinus Kristály – Componator
1825 – Aloysius Keresztes – Coadjutor (1848 előtt)
1848 – Keresztes Alajos – tanító (1848 után)
A XVII-XVIII. Században ezek az iskolamesterek és segédjeik, akik egyben harangozók is voltak, inkább a tanulni vágyó fiúgyermekekkel foglalkoztak. Tanítottak, akárcsak az Erdélyben létező többi iskolában írást, olvasást, számolást és katekizmust. Tankönyv, tanrend nem létezett. A papra és beosztottjára, a kántortanítóra volt bízva, hogyan es mikor tanítanak. (Dankanits Á.1970)
A községi iskola a mostani iskolakertben volt, a mai “kicsi iskolával” szemben.
A község legrégibb iskolaépülete, a mai templom melletti iskola, amelynek fő szárnya 1856-ban épült (az út felöli rész, a mellékszárny pedig 1890-1900 között. Ebben az iskolában az első iskolamester Székely Lajos tanító volt 1870-ig) aki egyben a falu harangozója is. (Mijea Aranka 1972, kézirat) Őt követi Sata Mihály máréfalvi származásu (Udvarhely szék) altanító, majd 1879-től Marti György, aki gyergyóalfalusi származású kántortanító.
A tanuló létszám nagy a tanítók számához képest: egy oktatóra 50 tanuló jut, noha az iskoláskorú gyermekek 40-60%-a járt iskolába. A tanítás vallásos jellegű volt 1910-ig.
1901-től az iskola igazgatójává Xantus Dávid csíktaplocai születésű kántortanítót nevezik ki. 1903-ban a tanköteles gyermekek létszáma 643, amelyből 347 jár iskolába. 1907-ben nevezik ki Császár Dónát rákosi származású kántortanítót.
A század elején, az iskolai okmányok, jegyzőkönyvek tanúság szerint a következő tantárgyakat tanították fokozatosan, az I-IV. osztályban: magyar olvasás, nyelvtan, helyesírás, folyékony olvasás, tartalomtárgyalás, fogalmazás, beszéd- és értelemgyakorlat, hit- és erkölcstan, számtan, mértan, földrajz, történelem, polgári jogok és kötelességek, természetrajz, természettan és vegytan, szépírás, éneklés, rajzolás, gazdasági ismeretek (elmélet, gyakorlat), kézimunka, testgyakorlás, szorgalom, magaviselet. Az osztályozás számjegyekkel és minősítő szóval történik. Számjegyekkel 1-5-ig, az 1-es a legjobb osztályzat. Szóval: dicséretes, jeles, kitűnő, jó, elégséges, elégtelen. Értesítőt karácsonykor és húsvétkor állítottak ki a tanuló előmeneteléről. A tanulók mind Magyar anyanyelvű római katolikusok, de két görög katolikus neve is (Máxem, Sali) szerepel.
Az 1910-es években a gyermeklétszám akkora, hogy az iskola szűknek bizonyult, ezért a falu különböző részein bérelt házakban is kezdenek tanítani. Ilyen “iskolák” működtek Garados alatt, Carina utcában, Cseralatt és a mostani központi óvoda mellett. A bérlési díjat (250 korona, évente) a községháza fizeti. 1910-ben az iskolák állami tulajdonba mennek át.
Az első világháború idején szünetel a tanítás: nem volt, aki tanítson, sem akit tanítani. A lakosság nagy része elemenekült.
A 30-as években hét osztályt nagyon kevesen végeztek, azok is inkább a felekezeti iskolában.
Az 1940-1944 közötti időszakban a román nyelvű állami iskola megszűnt, magyar nyelvű lett, igazgatója Blénessy Károly volt.
Az 1948-as Tanügyi Reform alapján az ország valamennyi iskolája állami irányítás alá kerül.Bevezetik az általános és kötelező hét osztályos oktatást. A vallásos oktatást külön választják, megszűnik a felekezeti oktatás, az iskola irányítása, vezetése és ellenőrzése csaknem teljes egészében a helyi közigazgatás hatáskörébe megy át.
A háború után a gyermeklétszám növekedni kezd: nem elégséges az iskolaépület, a falu széleiről messzire kell járjanak a gyermekek iskolába. Ezért az 1949-1950-es tanévtől I-IV. osztályos iskola létesül a község szélein, Sárosúton, Cseralatt, egyelőre magán házakban. Majd 1954-1955-ben Oltlokán I-IV. osztályos osztatlan iskola alakul egy tanerővel, ami 1978-ban szűnik meg. 1957-ben felépül a cseraljai I-IV. osztályos általános iskola, majd Sárosúton is 1961-ben.
A központi iskolát 1971-1975 között egy új szárnnyal bővítik. Átadása 1975 őszén történik. Az alagsorban műhelyeket rendeznek be, a másik két szinten osztálytermeket. A tanuló létszám az 1981-1982-es tanévben, községi szinten eléri az 1050-et. 1981-ben iskolává alakítják a falu régi egészségházát is (új rendelő épül).
Az 1989-es változás után a pedagógusok nagy lendülettel kezdenek hozza az iskola újraszervezéséhez. 1990. május 6-án az iskola felveszi a falu nagy szülőtte, Márton Áron püspök nevét.
(Dr. Balázs Lajos: Csíkszentdomokos monográfiája)
Veress Anna-Aranka