Ma 2018. 10. 20, szombat, Vendel napja van.Holnap Orsolya napja lesz.

OKTATÁS-ISKOLA

            Az eddig legrégibbnek tűnő adatok arról, hogy mikortól létezik szervezett oktatás Csíkszentdomokoson, a Csíki Székely Múzeum Könyvtára (az egykori Csíksomlyói Ferences Állomány tulajdona) egyik könyvének bejegyzése szolgáltatja.(Muckenhaup E. 1992.4)

            Ezt a vallástörténeti könyvet 1548-ban adták ki Antwerpenben, Eusebius Pomphilius és Bufimus munkáit tartalmazza, fatáblás, vaknyomásos, barna bőrkötésben. Egy német műhelyben készült reneszánsz stílusban. E kiadvány  második lapján a következő beírás és évszám található NICOLAE ZEN DAMOKOSY 1597 SENIOR RECTORU.

 Tehát őt, Miklós deákot tekinthetjük a szentdomokosi iskola első ismert tanítójának. Talán ő volt a felcsíki tanítóság rangidős tagja, amire a “senior Rectoru” utal. Az ő szentdomokosi jelenlétére utal a gyulafehérvári Batthyaneum püspöki tulajdonban levő XVI. századból származó Gradualeben levő egyik bejegyzés is: “1612-ben corifealt... az Istenben elnyugodott Ewregh Miklós Deák hozván Magyarországról.” Ez a Miklós deák azonos Nocolaus Zen Damokosy-val, aki a Gradualet, a zenei pergamenkódexet – Magyarországról hozta Szentdomokosra. A kódex még 1758-ban is Domokoson volt, ezután kellett leadni a püspöki könyvtárnak. Ebben a Gradualeban találhatók a következő adatok a csíkszentdomokosi oktatásról: 1622-ben az egyik bejegyzés szerint “Stephanus Hary (?) de Maros Szék liberus iuvenis…pu(1)sator tum fui in Szent Domokos in anno Domini 1622.” (Muckenhaupt E.1992.4) A liberus szó azt jelzi, hogy a marosszéki származású segéd tanító nem nagyon tudott latinul, de egyben a harangozói tisztet is betöltötte.

1667-1669 között Szentmihályi Barla János tanít a faluban. Ugyanakkor harangszó és segédtanító Szentdomokosi Péter, aki bejegyzi a könyvbe: “Dum fui componator in Szent Domokos in anno 1667”. (MészárosUo.) 1670-ben már Szentdomokosi Péter az iskolamester. A következő bejegyzés 1671-ből származik: “… de Szent Domokos Rector shcolae…Petrus Bálint 1671.”(Dr.Mészáros I. Uo.)

1700-ban az iskolamester Lakatos Tamás, akinek 1711-12-ben is van bejegyzése “Thomae Lakatos, alias Literati”.

Ezek a tanítók és segédtanítók a falu írástudói is voltak egyben, ők örökítették meg bejegyzéseikkel a fontosabb eseményeket is. Az egyházközség fizette őket, anyagi juttatásokat a lakosságtól is kaptak.

A későbbi évek tanítói az anyakönyvi bejegyzésekből ismerhetők, névsoruk nem teljes:

1743- Andreas – Ludi Magister

1746 – Andreas Ferenczi – cantor

1755 – Ioan Györffi

1759 – Ioan Györffi – Instructor

1769 – Karda Mihály – Ludi Magister

1770 -  Petrus Darvas – Instructor

1776 – Albertus Ványolos – Componator

1777 – Ioannes Hozo, Ioannes Barabás – Componator

1809 – Stephanus Kedves – Instruktor

1814 – Martinus Kristály – Componator

1825 – Aloysius Keresztes – Coadjutor (1848 előtt)

1848 – Keresztes Alajos – tanító (1848 után)

A XVII-XVIII. Században ezek az iskolamesterek és segédjeik, akik egyben harangozók is  voltak, inkább a tanulni vágyó fiúgyermekekkel foglalkoztak. Tanítottak, akárcsak az Erdélyben létező többi iskolában írást, olvasást, számolást és katekizmust. Tankönyv, tanrend nem létezett. A papra és beosztottjára, a kántortanítóra volt bízva, hogyan es mikor tanítanak. (Dankanits Á.1970)

A községi iskola a mostani iskolakertben volt, a mai “kicsi iskolával” szemben.

A község legrégibb iskolaépülete, a mai templom melletti iskola, amelynek fő szárnya 1856-ban épült (az út felöli rész, a mellékszárny pedig 1890-1900 között. Ebben az iskolában az első iskolamester Székely Lajos tanító volt 1870-ig) aki egyben a falu harangozója is. (Mijea Aranka 1972, kézirat) Őt követi Sata Mihály máréfalvi származásu (Udvarhely szék) altanító, majd 1879-től Marti György, aki gyergyóalfalusi származású kántortanító.

A tanuló létszám nagy a tanítók számához képest: egy oktatóra 50 tanuló jut, noha az iskoláskorú gyermekek 40-60%-a járt iskolába. A tanítás vallásos jellegű volt 1910-ig.

1901-től az iskola igazgatójává Xantus Dávid csíktaplocai születésű kántortanítót nevezik ki. 1903-ban a tanköteles gyermekek létszáma 643, amelyből 347 jár iskolába. 1907-ben nevezik ki Császár Dónát rákosi származású kántortanítót.

A század elején, az iskolai okmányok, jegyzőkönyvek tanúság szerint a következő tantárgyakat  tanították fokozatosan, az I-IV. osztályban: magyar olvasás, nyelvtan, helyesírás, folyékony olvasás, tartalomtárgyalás, fogalmazás, beszéd- és értelemgyakorlat, hit- és erkölcstan, számtan, mértan, földrajz, történelem, polgári jogok és kötelességek, természetrajz, természettan és vegytan, szépírás, éneklés, rajzolás, gazdasági ismeretek (elmélet, gyakorlat), kézimunka, testgyakorlás, szorgalom, magaviselet. Az osztályozás számjegyekkel és minősítő szóval történik. Számjegyekkel 1-5-ig, az 1-es a legjobb osztályzat. Szóval: dicséretes, jeles, kitűnő, jó, elégséges, elégtelen. Értesítőt karácsonykor és húsvétkor állítottak ki a tanuló előmeneteléről. A tanulók mind Magyar anyanyelvű római katolikusok, de két görög katolikus neve is (Máxem, Sali) szerepel.

Az 1910-es években a gyermeklétszám akkora, hogy az iskola szűknek bizonyult, ezért a falu különböző részein bérelt házakban is kezdenek tanítani. Ilyen “iskolák” működtek Garados alatt, Carina utcában, Cseralatt és a mostani központi óvoda mellett. A bérlési díjat (250 korona, évente) a községháza fizeti. 1910-ben az iskolák állami tulajdonba mennek át.

Az első világháború  idején szünetel a tanítás: nem volt, aki tanítson, sem akit tanítani. A lakosság nagy része elemenekült.

A 30-as években hét osztályt nagyon kevesen végeztek, azok is inkább a felekezeti iskolában.

Az 1940-1944 közötti időszakban a román nyelvű állami iskola megszűnt, magyar nyelvű lett, igazgatója Blénessy Károly volt. 

Az 1948-as Tanügyi Reform alapján az ország valamennyi iskolája állami irányítás alá kerül.Bevezetik az általános és kötelező hét osztályos oktatást. A vallásos oktatást külön választják, megszűnik a felekezeti oktatás, az iskola irányítása, vezetése és ellenőrzése csaknem teljes egészében a helyi közigazgatás hatáskörébe megy át.

A háború után a gyermeklétszám növekedni kezd: nem elégséges az iskolaépület, a falu széleiről messzire kell járjanak a gyermekek iskolába. Ezért az 1949-1950-es tanévtől I-IV. osztályos iskola létesül a község szélein, Sárosúton, Cseralatt, egyelőre magán házakban. Majd 1954-1955-ben Oltlokán I-IV. osztályos osztatlan iskola alakul egy tanerővel, ami 1978-ban szűnik meg. 1957-ben felépül a cseraljai I-IV. osztályos általános iskola, majd Sárosúton is 1961-ben.

A központi iskolát 1971-1975 között egy új szárnnyal bővítik. Átadása 1975 őszén történik. Az alagsorban műhelyeket rendeznek be, a másik két szinten osztálytermeket. A tanuló létszám az 1981-1982-es tanévben,  községi szinten eléri az 1050-et. 1981-ben iskolává alakítják a falu régi egészségházát is (új rendelő épül).

Az 1989-es változás után a pedagógusok nagy lendülettel kezdenek hozza az iskola újraszervezéséhez. 1990. május 6-án az iskola felveszi a falu nagy szülőtte, Márton Áron püspök nevét.

(Dr. Balázs Lajos: Csíkszentdomokos monográfiája)

Theme by Danetsoft and Danang Probo Sayekti inspired by Maksimer